Búza és lisztárak az aratás vége felé

Rövid idő alatt 10-15 százalékkal estek a lisztárak a hazai piacon, és a csökkenés még nem fejeződött be. A lisztárak nem csak azért zuhannak, hogy a búza jóval olcsóbb tavalyhoz képest.

A fordított áfa tavalyi bevezetéséig gabonakereskedelemmel foglalkozó illegális vállalkozások átálltak a lisztpiacra és a malmokat irreális árversenyre, veszteséges liszt eladásokra kényszerítik, és eközben évi 4 milliárd forinttal károsítják meg a költségvetést. Az iparág szerint a visszaélések megakadályozása érdekében 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni az áfát. Az állami vásárlás a spekulációnak üzen hadat, de a hazai árak elsősorban a csökkenő világpiaci trendek hatására estek tavalyhoz képest. Az állami felvásárlás és bértárolás beindulása nem befolyásolja jelentősen a piaci árakat. A Nemzeti Agrárkamara szorgalmazza a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. által felvásárolt gabonamennyiség további növelését a kiegyensúlyozottabb felvásárlási árak érdekében a hazai piacon.

A hazai kalászos gabonatermés az idén bőven fedezni fogja az ország étkezési és takarmányszükségletét, búzából és árpából jelentősebb mennyiség exportra is jut – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. július 22-én az MTI- vel. 2013-ban  a betakarításra váró mintegy 1,774 millió hektár terület 62 százaléka – 1,093 millió hektár – őszi búza, míg 11 százaléka – 193 ezer hektár – őszi árpa vetés.

Az őszi búza betakarításra váró 1,093 millió hektáros területének 38 százalékáról már learatták a búzát a gazdák. Az eddigi termésátlag 4,6 tonna hektáronként, így 1,93 millió tonna már a magtárakba került.

Az őszi árpa betakarításával végeztek Bács Kiskun megye gazdálkodói, és ezen a héten befejezik az őszi búza aratását is. Az őszi árpáért tonnánként 42 ezer, a takarmánybúzáért 36-39 ezer, az étkezési búzáért 40-42 ezer forintot fizetnek a felvásárlók, amit kevesellnek a termelők. Aki teheti, nem adja el a kombájn mellől a búzáját, bízik a jobb árban, bár sokak szerint jelentős áremelkedés nem lesz, mert szerte a világban jó a gabonatermés. Varjú Mónika, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója a beol.hu- nak elmondta, hogy a megyében raktározási problémák nincsenek, de nagy valószínűséggel megtelnek a tárolóhelyek.

A legmagasabb termésátlag Tolna megyében közel 6 tonna, Baranya megyében 5,35 tonna, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4 tonna hektáronként a jelenlegi adatok alapján. Tavaly a betakarított 1,051 millió hektárról, 3,74 tonnás hektáronkénti termésátlaggal 4 millió tonna volt az összes őszi búza termésmennyisége. A szakemberek előzetes számítása szerint az idén az őszi búza termésmennyisége országosan 5 millió tonna körül lesz.

A búza több mint 90 százalékát learatták Zalában, az eddigi eredmények alapján az idén kiváló minőségű és rekordmennyiségű gabona termett a megyében - közölte Horváth Gyula a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője az MTI-vel. A jó idő miatt felgyorsult a betakarítás üteme, a búzaföldeken a 23 840 hektárnyi területből 22 170 hektáron már learatták a termést. A betakarítás végéhez közeledve az eredmények is azt mutatják, hogy a vártnál több búza termett. A hektáronkénti átlaghozam elérte az 5,25 tonnát, a megyében learatott összesen 116 509 tonna búza 60 százaléka malmi minőségű.
A közel 810 hektáron termelt tavaszi búzát 4,3 tonna hektáronkénti termésátlaggal aratták le a vetésterület egynegyedéről, a tritikálé közel 3 ezer hektárnyi területének egyharmadát már learatták, a tritikálé hektáronkénti átlaghozama elérte a 4,5 tonnát.
A takarmánybúzát 41 ezer forintért, a tritikálét 39 ezer forintért, az euró búzát 42 ezer, a malmi búzát pedig 43 ezer forintért lehet tonnánként értékesíteni. lehet eladni.

A búza minősége jó, sok helyen pedig kiváló, hektáronkénti hozama eddig 4,6 tonna körül alakult, ez 25-30 %-kal haladja meg a tavalyi termésátlagot.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökeinek tájékoztatása szerint a betakarítási munkálatok körül nem tapasztalhatók problémák. A felvásárlási árak szinte naponta változnak, Baranyában jelenleg 44 ezer, Tolnában 43 ezer, Győr-Moson Sopron megyében 42-45 ezer, Csongrádban 42-43 ezer, Heves megyében pedig 42 ezer forintot fizetnek a búza tonnájáért.

Az étkezési minőségű búza árai tonnánként 42-43 ezer forint között mozognak, és ez 30-35 százalékos csökkenést jelent a 60 ezer forint feletti tavalyi árakhoz képest. Ugyanakkor egyelőre kevés az üzlet, mert a felvásárlók nagy része további áresésére számít, miközben sok búza termelő a mai árszintet már túlságosan alacsonynak tartja, ezért a termény raktározásával későbbi áremelkedésre és értékesítésre spekulál.

Vancsura József,a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a terméshozamok és a minőség országszerte jelentős különbségeket mutat ugyan, de az aratás eddigi tapasztalatai alapján az már biztosnak látszik, hogy idén a tavalyinál lényegesen jobb termés várható. Az őszi búza fele jó minőségű, a többi inkább takarmánynak alkalmas. A felvásárlási árak a fizikai piacon, minőségtől függően, tonnánként 38-45 ezer forint között naponta változnak, és jelenleg főként a nagy nemzetközi kereskedők és vállalkozások vásárolnak, a horvát, illetve bosnyák kereskedők még nem jelentek meg a déli megyékben, északon azonban jelentős a lengyel kereslet a jó minőségű búzára. A nagykereskedők részéről elsősorban a takarmánybúzára van jó – olykor a malmi minőségnél is jobb – áron kereslet, de az átlagos takarmánybúza árak tonnánként 40-41 ezer forint körül alakulnak, a kifejezetten takarmányozási célra használt tritikáléra pedig tonnánként 45 ezer forintos ajánlat is akad.

A malmi lisztárak visszarendeződése mindenestre azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is csökkennek, így az üzletekben a vásárlóknak kevesebbet kell fizetniük a búzalisztért. Az előző szezonban 150-230 forintos kilónként kiskereskedelmi finomlisztárak alakultak ki, most viszont már jóval alacsonyabb árak is megjelentek a boltokban. Az Auchan például 129 forintos kilónkénti áron akciózik a gyermelyi liszttel, míg a Spar saját márkás lisztjének kilóját 119 forintos áron kínálja. Gyakorlatilag előre „beárazták” a lisztet a júliustól indult, új gabonaszezonra a malmok, mivel a búzaárak várható zuhanására számítva már egy-két hónapja, tehát jóval az idei betakarítás előtt megkezdték a lisztárak csökkentését.

Az agrarszektor.hu információi szerint a malmi átadási lisztárak mára kilónként 10-15 százalékkal estek, és további folyamatos ár-visszarendeződés sem kizárt.
A molnárok a tavalyi búzából készült liszt kilóját 95-100 forintos áron értékesítették a kiskereskedelemnek, az új termésből őrölt liszt átadási árai pedig a jelenlegi piaci helyzetben 85 forint körül alakulhatnak A lisztár szempontjából meghatározó búza felvásárlási árak tekintetében jelenleg a bizonytalanság és kivárás jellemzi a hazai búzapiacot. Nincs érdemi hatással a hazai gabonaárakra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 30 ezer tonna gabonát megvesz a termelőktől.

Jelenleg hazánkban negyven tulajdonos 55 malomipari céget működtet, amelyek zöme közepes- vagy kisméretű vállalkozás. A külföldi érdekeltség 34-35 százalékot tesz ki, vagyis a cégek nagyobb része magyar tulajdonban van. A Gabonaszövetség az elharapózott áfacsalások miatt a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult, azért, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében a liszt áfáját 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni. A szövetség úgy számol, hogy emiatt a költségvetés évente 1,5-2 milliárd forintot veszítene, szemben a jelenlegi 4 milliárdos adókieséssel.

A malomipar sokat bukott azon, hogy a 60 ezer forint feletti vásárolt, tavalyi búzából készült lisztet is „leárazta” az utóbbi időszakban – mondta az agrarszektor.hu -nak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. A cégek azonban rákényszerültek az előrehozott árcsökkentésre, hogy meglévő piacaikat megtarthassák. Ez pedig azzal magyarázható, hogy mára elharapóztak az áfacsalásos „fekete” liszteladások, amelyek a legálisan működő malomipari cégeket irreális és veszteséget okozó árversenyre kényszerítik. A malmok Lakatos Zoltán szerint azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a gabonaágazati fordított áfa adózás tavalyi bevezetése óta a lisztpiacra települtek át azok az áfacsalók, akik eddig gabona-kereskedelemmel foglalkoztak. A lisztnél ugyanis csábító maradt, hogy az adásvételi ügyleteket 27 százalékos áfa terheli, és azt továbbra is az eladóknak kell felszámítaniuk és megfizetniük, szemben a fordított rendszerrel, ahol ez a feladat a vevőkre – a végső felhasználókra – hárul.
A feketézők a lisztpiacon is a gabonaszektorban jól bevált módszert alkalmazzák, amely azon alapul, hogy nem itthon kell felszámítani és megfizetni az áfát, ha a megvett árut valamely más uniós tagországban értékesítik, mivel kivitelnél az áfát az ottani vevőknek kell megfizetniük. Ezért a csalók a lisztpiacon is úgy tüntetik fel, mintha exportálnának, közben viszont a terméket itthon adják el.

A kivitelnek álcázott fiktív üzletekben a malmoktól a lisztet áfa nélkül veszik meg, majd – sokszor viszonteladók közbeiktatásával – áfásan adják el a kiskereskedelemnek, de az értékesítéskor felszámított áfát már „elfelejtik” megfizetni az államnak. A tavalyi szezonban kialakult, 100 forint körüli malmi átadási árakkal és a 27 százalékos áfával számolva egy kiló liszten így 27 forintot „nyerhetnek”, és ebből könnyedén tudnak kilónként 10-15 forintos kedvezményt adni a tőlük vásárló kiskereskedőknek, miközben elveszik a piacot a legálisan működő malomipari cégektől.

Éves szinten a lakosság 100-120 ezer tonna lisztet vásárol meg közvetlenül boltokban, és a Gabonaszövetség úgy becsüli, hogy ma már e mennyiség 25 százaléka jut el áfacsalással az üzletekbe. A költségvetés a be nem fizetett áfa miatt évente mintegy 4 milliárd forint bevételtől esik el, eközben pedig a legális malomipari társaságok – elsősorban a kisebb tőke ellátottságú, középméretű cégek – fokozatosan ellehetetlenülnek és csőd közeli helyzetbe kerülnek.

Alacsony a búza ára, panaszkodnak a gabonatermelő gazdálkodók. Egy évvel ezelőtt rekord árat, több mint hetvenezer, jelenleg pedig negyvenezer körüli forintot adtak egy tonna búzáért.

A malmok is igazodnak ehhez, hiszen május óta folyamatosan csökkentik a pékségek felé az áraikat. Dull Béla, a székesfehérvári malom kereskedelmi vezetője a teol.hu kérdésére elmondta, hogy aratás környékén a legolcsóbb a búza, az lenne a jó, ha ekkor meg tudnák venni azt a mennyiséget, melyre egész évben szükségük van. Ez azonban megvalósíthatatlan, hiszen a malmoknak sincs elég pénzük. Mindig csak annyi búzát vásárolnak, amennyire éppen szükségük van. A bankoktól ugyanis nem kapnak hitelt. Nagyon sok sütöde, pékség halasztott fizetéssel vásárolja a lisztet, így a körbetartozás ezen a területen is jelentős. A liszt ára egyébként várhatóan 10-15 százalékkal lehet olcsóbb.

A pékek azt mondják, nem csökkentik az áraikat, de nem is emelik. A teol.hu a Magyar Pékszövetségnek feltette az ilyenkor szokásos kérdést: most, amikor ilyen alacsony az étkezési búza ára, miért nem kerül kevesebbe a kenyér?

– Azért, mert tavaly sem emeltünk árat, amikor rekord áron volt a búza ára – mondta erre Werli József, a Magyar Pékszövetség titkára. – A múlt év augusztusában jelentősen megemelkedtek a sütödék alapanyagárai, ebből csak egy tétel volt a liszt – tette hozzá. Akkor úgy számolták, legalább 25 százalékos áremelés lenne az, amellyel utolérnék a veszteségeiket. Ennek ellenére nem lépték meg az emelést, pedig a malmok az előző árhoz képest 20 százalékot emeltek. Ráadásul az új búzát fokozatosan a régivel őrlik a malmok, hogy átmenet legyen a minőségben és a liszt árában.  Másfél éve nem emeltek árat a sütödék, pedig közben drágult az energia, az üzemanyag ára az egekben van, és a bérköltség is több lett. A rezsicsökkentés sem érinti a pékségeket.

Forrás: Sütőipari Egyesülés