Mitől válik kézművessé az élelmiszer?

A kézműves termékek, köztük a csokoládék és pékáruk, előállításának, jelölésének szabályozásáról is szó volt a Napközben csütörtöki adásában.

Tavasszal életbe lépett a Magyar Élelmiszerkönyv kézműves élelmiszerekre vonatkozó irányelve, amely meghatározza, hogy mi tekinthető kézműves, illetve -míves élelmiszernek. Az új szabályozás korlátozza azokat az eseteket, amikor a kifejezetten ipari módon előállított élelmiszereket, még ha kiváló minőségűek is, kézműves élelmiszerként értékesíthetik.

A szabályozás kapcsán Szegediné Fritz Ágnes, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetőhelyettese hangsúlyozta, a szakágazatok képviselőivel közösen próbálnak mindent megtenni, hogy a fogyasztók valósághű tájékoztatást kapjanak, miközben egy ideje trendi mindenre ráírni a kiváló minőségű, házi, házias, kézműves jelzőket.

Kézi munka

Az előírás szerint tavasztól csak azt lehet kézműves terméknek nevezni, amelynek előállítása során van olyan fázis, amelyet valóban kézi munka jellemez, a készítőnek pedig benne van a kezében a szakma minden csínja-bínja. Nehéz azonban meghúzni a határt, hogy mit lehet és mit nem kézi munkával végezni, illetve kiváltani. Azt például nem lehet elvárni a pékektől, hogy kézzel dagasszák a tésztát a kenyerekhez, süteményekhez, azt azonban már igen, hogy a formázást vagy a töltelék betöltését kézzel végezzék – mondta Szegediné Fritz Ágnes. Az FM munkatársa azt is hangsúlyozta, a kézműves termékekre mindig rá kell írni az előállító nevét.

Kiváló alapanyagok

Az irányelv a technológia mellett arról is szól, hogy egy kézműves élelmiszernek milyen hozzávalókból kell készülnie.  Az összetevőknek magas minőségűeknek kell lenniük, a termékek adalékanyagokat nem tartalmazhatnak. A kézműves étolajok például csak hideg sajtolással készülhetnek, és csak az adott magból. Nardai Anita, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének rendfője pedig azt hangsúlyozta, a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a kézműves sütőipari termékek előállításakor egyebek mellett kiváló minőségű lisztet, vajat, tejet vagy éppen tojást kell használniuk. Fontos, hogy az időn sem szabad spórolni, a hagyományos kovászolás folyamatát, amely akár 24 órát is tart, ugyanis nem lehet siettetni. Hozzátette, például a kiváló összetevőket tartalmazó finom fonott kalács vagy orosházi banán – amelyeket nagyipari gépekkel nem lehet előállítani, csak kézzel – ízben lényegesen eltérnek a gyári módszerekkel készített sütőipari termékektől.

Információáramlás

A műsorban megszólalt Rebrus Csaba, az Édes Napok csokoládé- és édességfesztivál egyik tulajdonosa is, aki arról beszélt, bármennyire jó egy kézműves termék, ha arról senki nem értesül. A fesztivál célja, hogy lehetőséget biztosítson a kiváló minőséget előállító gyártóknak, hogy egyáltalán eljussanak a vevőikhez. A kézműves csokoládé kultúrája Magyarországon nagyjából tíz éve jelent meg, ma pedig már ott tartunk, hogy a magazinok rendszeresen foglalkoznak a témával, és a neten is népszerűek az ilyen tartalmak. A népszerűsítő rendezvények segítségével a kézműves édességek ma már alternatívát jelentenek a kereskedők számára, a nagy cégek termékei mellett. A manufaktúrák elkezdtek megerősödni, kialakították törzsvevői körüket, a magyar csokoládékészítők zsinórban hozzák el a nemzetközi díjakat – tette hozzá.

Az árakról Rebrus Csaba azt mondta, kevés dologra igaz, hogy az abból legkiválóbb minőségűt gyakorlatilag bárki megengedheti magának. Ezen kevés termékfajták egyike a csokoládé, a tavalyi világgyőztes svájci csokoládé például 2 ezer forintba került az Édes Napok fesztiválon.

Forrás: elelmiszer.hu